O

A Gondolkodó gépek kalandja: A mesterséges intelligencia története

Minden korszakalkotó történet egy nagy álommal és néhány rendkívüli emberrel kezdődik. Az emberiség régóta dédelgetett álma – a gondolkodó, érvelő, tanuló gép megalkotása – a 20. század közepén lépett a képzelet világából a tudományos valóság talajára. Ez a Mesterséges Intelligencia (MI) születésének és viharos fejlődésének meséje, a sötét korokon át a mai digitális fénykorba.

1. fejezet: A látnok és a vizsga (Alan Turing)

A történet első, alapköveit letétő hőse Alan Turing, az angol matematikus, a kódfejtő és a gondolkodó látnok. 1950-ben, évtizedekkel az MI hivatalos megszületése előtt, egyetlen tanulmánnyal elültette a magot. A címe: Computing Machinery and Intelligence.

Turing feltette a legfontosabb kérdést: Tudnak-e a gépek gondolkodni? Válaszként nem egy matematikai képletet, hanem egy filozófiai próbatételt adott: a híres Turing-tesztet. Ez a teszt vált a gép intelligenciájának első, hivatalos vizsgájává. Ha egy gép beszélgetés közben képes megtéveszteni egy embert, hogy azt higgye, másik emberrel kommunikál, akkor átment a vizsgán.

Alan Turing fektette le az elméleti alapot; ő vetette el az első, döntő magot a technológiai mezőn.

Turing a kérdést tette fel: „Tudnak-e a gépek gondolkodni?” – ezzel vette kezdetét a kutatás.

2. fejezet: A keresztelő és a születés (John McCarthy és Dartmouth)

Hat évvel később, 1956 nyarán, Dartmouthban megtörtént a „keresztelő”. John McCarthy, akit méltán nevezünk az MI „atyjának”, összehívta a tudományos elitet egy történelmi konferenciára. A cél egyszerű volt: tudományos mezővé kovácsolni a gondolkodó gépek elméletét.

Ezen a konferencián hangzott el először az azóta világhírűvé vált kifejezés: „artificial intelligence” – mesterséges intelligencia. Ezzel a névvel az MI hivatalosan is megszületett, és egy új tudományág nyitotta meg kapuit.

A kezdeti építők is ekkor tűntek fel a színen: Herbert A. Simon és Allen Newell megalkották a Logic Theorist-et, ami az egyik első olyan program volt, amely képes volt problémákat megoldani, bizonyítani tételeket – egy igazi digitális úttörő. Velük együtt Marvin Minsky is feltűnt, aki az MIT MI Laborjának társalapítójaként jelentősen hozzájárult a korai kutatásokhoz.

John McCarthy azzal a céllal hívta össze a Dartmouth Konferenciát, hogy „a területet egybefogja, és feltegyük az első kérdéseket.”

3. fejezet: A telek és a visszavonulás (Az MI telei)

A kezdeti optimizmus forró volt, de a várt áttörések elmaradtak. A nagy ígéreteket és a költséges kutatásokat nem követték azonnal hasznos, gyakorlati eredmények.

A hatvanas, hetvenes években elérkezett az első MI Tél. A források elapadtak, a kormányzati támogatások lecsökkentek, és a kutatás drámaian lelassult. A nyolcvanas, kilencvenes években ez a sötét időszak, a második MI Tél, megismétlődött. Az MI története nem egy egyenes út volt, hanem egy hullámvasút, tele kudarcokkal és kiábrándulással.

4. fejezet: Az újjászületés (A 2000-es évek)

A 21. század hozta el a tavaszt. A technológiai feltételek éretté váltak: a számítási teljesítmény hihetetlenül megnőtt, és soha nem látott mennyiségű adat áradata zúdult a digitális világra. A telek véget értek.

A gépi tanulás (Machine Learning) algoritmusai kiforrottak, és az adatok elképesztő elérhetősége lehetővé tette, hogy a gépek ne csak előre programozott szabályokat kövessenek, hanem tanuljanak és önállóan fejlődjenek. Ez a robbanás elhozta a modern Mesterséges Intelligenciát, amely ma már életünk minden területén jelen van.

Turing, McCarthy, Minsky, Simon és Newell álma mára valóság lett. Az MI ma már nem csupán egy kutatási terület, hanem a mindennapi életünk, az oktatás, az innováció motorja. Az olyan korszerű megoldások, mint például a raffle.ai által kínáltak, és az olyan intézmények, mint az eimt.edu.eu, mutatják, hogy az MI ma már nem a jövő, hanem a jelenünk szerves része.

Ma már láthatjuk, hogy az MI nem a jövő, hanem a jelenünk szerves része, ami folyamatosan átformálja a világot.

A Mesterséges Intelligencia története egy soha véget nem érő kaland, és a legizgalmasabb fejezetek – az, hogy a gépek mennyire messzire jutnak még a tanulásban és a gondolkodásban – csak most következnek.

Gyik: Gyakran ismételt kérdések

• Ki az MI „atyja”?
• John McCarthy-t tekintik az MI „atyjának”, mivel ő alkotta meg a „mesterséges intelligencia” kifejezést 1956-ban és ő szervezte meg az MI születésének tekintett Dartmouth Konferenciát.
• Mi az a Turing-teszt?
• Alan Turing által javasolt teszt, amelynek célja a gép intelligens viselkedésének felmérése. A teszt során a gépnek meg kell győznie egy embert arról, hogy ő maga is ember.
• Miért volt „MI Tél”?
• Az „MI Tél” a Mesterséges Intelligencia kutatásának azon időszaka volt (főleg a 60-as/70-es és a 80-as/90-es években), amikor a kezdeti nagy ígéretek ellenére nem sikerült jelentős áttöréseket elérni, ezért a kormányzati és magánforrások elapadtak, a kutatás lelassult.
• Mi indította el az MI újjászületését a 2000-es években?
• A két legfontosabb tényező a gépi tanulás (különösen a mélytanulás) algoritmusainak fejlődése és a feldolgozható adatmennyiség (Big Data) exponenciális növekedése volt.