Közvélemény-kutatás: A teljeskörű útmutató 2026-ra – Módszerek, trendek és AI a döntéshozatalban

O

A közvélemény-kutatás a modern társadalom és gazdaság egyik legfontosabb iránytűje. Legyen szó egy országos választás kimenetelének előrejelzéséről, egy új termék piaci bevezetésének sikerességéről vagy egy márka megítélésének felméréséről, a megbízható adatokon alapuló döntéshozatal elengedhetetlen. 2025 Magyarországán a közvélemény-kutatások minden eddiginél nagyobb figyelmet kapnak, különösen a kiélezett politikai versenyhelyzetben, ahol a Fidesz-KDNP (Orbán Viktor) és a Tisza Párt közötti küzdelem naponta szolgáltat témát az elemzéseknek. Ugyanakkor a vállalati szektor számára is kritikus fontosságúvá vált a fogyasztói attitűdök és piaci trendek mélyebb megértése.

Ez az átfogó útmutató bemutatja a közvélemény-kutatás alapjait, a legkorszerűbb módszertanokat, és egy részletes esettanulmányon keresztül elemzi a 2025-26-os magyar politikai helyzetet a kutatóintézetek adatai alapján. Kitérünk a mesterséges intelligencia (MI) forradalmi szerepére az adatgyűjtésben és -elemzésben, valamint praktikus tanácsokkal szolgálunk, hogyan válassza ki a megfelelő kutatópartnert üzleti céljai eléréséhez.

Mi a közvélemény-kutatás és miért elengedhetetlen 2025-ben?

A közvélemény-kutatás (angolul opinion poll) egy olyan tudományos kutatási módszer, amely egy adott populáció (például egy ország lakossága vagy egy cég célcsoportja) véleményét, attitűdjét vagy ismereteit méri fel egy reprezentatív mintán keresztül.1 Célja, hogy a minta eredményeiből statisztikailag megbízható következtetéseket vonjon le a teljes sokaságra vonatkozóan. A közvélemény-kutatás nem csupán egy egyszerű kérdőív; a folyamat magában foglalja a kutatási célok meghatározását, a kérdőív precíz megtervezését, a mintavételi eljárás kidolgozását, az adatfelvételt, valamint az adatok elemzését és értelmezését.3

Túl a politikán: A közvélemény-kutatás mint stratégiai üzleti eszköz

Bár a sajtóban leggyakrabban a politikai pártpreferenciák mérésével kapcsolatban találkozunk vele, a közvélemény-kutatás módszertana a gazdasági életben is nélkülözhetetlen.2 A piackutatás és a közvélemény-kutatás technikái nagymértékben átfedik egymást; mindkettő ugyanazokra a statisztikai és szociológiai alapelvekre épül.4 Az a statisztikai szigor, amely egy választás kimenetelét képes előre jelezni, ugyanúgy alkalmazható egy vállalat következő termékének piaci részesedésének becslésére vagy egy marketing kampány hatékonyságának mérésére.

A vállalkozások számára a közvélemény-kutatás többek között az alábbi területeken nyújt felbecsülhetetlen értékű információt:

• Piackutatás: Fogyasztói igények, vásárlási szokások és piaci rések azonosítása.3
• Márkaismertség és imázs: Hogyan látják a fogyasztók a márkát a versenytársakhoz képest? Milyen asszociációk kapcsolódnak hozzá?
• Vevői elégedettség: Az ügyfelek véleményének mérése a szolgáltatások minőségéről, ami alapvető a megtartásukhoz és a fejlesztések irányának meghatározásához.
• Kommunikációs stratégia tesztelése: Egy új reklámüzenet vagy kampány várható fogadtatásának felmérése a bevezetés előtt.
• Humánerőforrás-menedzsment: A munkavállalói elégedettség és elkötelezettség mérése belső felmérésekkel, ami hozzájárul a munkaerő megtartásához és a szervezeti hatékonyság növeléséhez.2

A közvélemény-kutatás módszertana: A megbízható adatok alapjai

A kutatási eredmények pontossága és megbízhatósága a választott módszertantól függ. Alapvetően két fő megközelítést különböztetünk meg: a kvantitatív és a kvalitatív kutatást.5

Kvantitatív és kvalitatív módszerek

• Kvantitatív kutatás: Célja a számszerűsíthető adatok gyűjtése és statisztikai elemzése. A “mennyi?” és a “milyen arányban?” kérdésekre keresi a választ. A leggyakoribb kvantitatív módszerek:

• Személyes megkérdezés (CAPI/PAPI): A legmegbízhatóbb módszer, ahol a kérdezőbiztos személyesen, gyakran táblagép segítségével rögzíti a válaszokat. Itt a legalacsonyabb a válaszmegtagadási arány, és a módszer alkalmas komplexebb kérdések feltevésére is.4
• Telefonos megkérdezés (CATI): Gyors és költséghatékony, különösen aktuális eseményekre való gyors reagáláshoz. Hátránya a magasabb elutasítási arány és az, hogy a telefonkönyvek nem mindig reprezentatívak.4
• Online megkérdezés (CAWI): A leginkább költséghatékony módszer, amely gyors adatgyűjtést tesz lehetővé, különösen a digitálisan aktív célcsoportok körében. Kihívást jelent azonban a teljes lakosságra vonatkozó reprezentativitás biztosítása, mivel az internet-hozzáférés és -használat nem egyenletes a társadalomban.4
• Kvalitatív kutatás: A “miért?” kérdésre fókuszál. Célja a mélyebb motivációk, vélemények és attitűdök megértése. Nem a számszerűsítés, hanem a jelenségek mögötti okok feltárása a cél. Módszerei:

• Mélyinterjú: Egyéni, strukturált vagy félig strukturált beszélgetés, amely lehetővé teszi a témában való elmélyülést.4
• Fókuszcsoport: Egy moderátor által vezetett kiscsoportos beszélgetés, ahol a résztvevők interakciói új szempontokat és gondolatokat hozhatnak felszínre.5

A pontosság pillérei: Mintavétel, reprezentativitás és hibahatár

A közvélemény-kutatásokkal kapcsolatos leggyakoribb kérdés, hogy hogyan lehet néhány ezer ember megkérdezésével egy egész ország véleményét tükrözni. A válasz a tudományos módszertanban rejlik.

• Mintavétel: A folyamat, amely során kiválasztjuk a megkérdezendő személyeket a teljes populációból. A cél, hogy a minta a lehető legjobban tükrözze a vizsgált sokaság összetételét.
• Reprezentativitás: A minta akkor reprezentatív, ha összetétele a legfontosabb demográfiai ismérvek (nem, kor, iskolai végzettség, településtípus) szerint arányaiban megegyezik a teljes populáció összetételével.3 A kutatók gyakran súlyozást alkalmaznak az esetleges eltérések korrigálására.
• Hibahatár: Mivel a kutatás nem a teljes populáció, hanem csak egy minta megkérdezésén alapul, az eredmények mindig tartalmaznak egy statisztikai bizonytalanságot. A hibahatár (pl. $\pm3.5\%$) azt fejezi ki, hogy az eredmények mekkora valószínűséggel térnek el a valós, teljes populációra jellemző értéktől.8 Egy 1000 fős, reprezentatív mintán végzett felmérés hibahatára általában
  $\pm3-4\%$ körül mozog.

Esettanulmány: A 2025-ös magyar politikai verseny a kutatóintézetek tükrében

A 2025-ös magyar belpolitikai helyzet kiváló példát szolgáltat a közvélemény-kutatások működésének, kihívásainak és társadalmi hatásainak bemutatására. A Tisza Párt megjelenése és Magyar Péter politikai színrelépése alapjaiban rendezte át a pártversenyt, ami a kutatóintézetek számára is új kihívásokat teremtett. A nyilvánosságot szinte naponta árasztják el az újabb és újabb felmérések, amelyek gyakran egymásnak ellentmondó eredményeket mutatnak.9

Az adatok mélyén: Pártpreferenciák 2025 szeptemberében

Az alábbi táblázat a vezető magyar közvélemény-kutató intézetek 2025 augusztus-szeptemberi méréseit összegzi a biztos pártválasztók körében. Ez a táblázat egyedülálló értéket képvisel, mivel egy helyen, átláthatóan mutatja be a különböző intézetek által mért adatokat, lehetővé téve az olvasó számára a trendek és eltérések azonosítását.

Megjegyzés: A táblázat a biztos pártválasztókra vonatkozó, nyilvánosan elérhető adatokat tartalmazza. Az egyes kutatások módszertana és a pártok listája eltérő lehet.

Elemzés: A “kutatási háború” és a bizalom válsága

A táblázatból egyértelműen kirajzolódik a 2025-ös magyar közvélemény-kutatási piac legfőbb jellemzője: a mély polarizáció. Az intézetek két jól elkülöníthető csoportra oszlanak.

1. Független és ellenzékhez köthető intézetek (Medián, Publicus, IDEA, Republikon, 21 Kutatóközpont): Ezek a kutatók konzisztensen a Tisza Párt jelentős, 5-13 százalékpontos előnyét mérik a Fidesz-KDNP-vel szemben.10
2. Kormánypártokhoz köthető intézetek (Nézőpont, Századvég, Real-PR 93.): Ezzel szemben ezek a cégek stabil Fidesz-előnyt vagy szoros versenyt mutatnak ki.11

Ez a jelenség túlmutat a módszertani vitákon. A közvélemény-kutatások a politikai küzdelem eszközeivé váltak, ahol az eredményeket a közvélemény formálására, a saját tábor mozgósítására és az ellenfél elbizonytalanítására használják.5 A politikai szereplők rendszeresen vádolják egymást “álkutatások” és “kamu mérések” közzétételével, ami aláássa a kutatásokba és általában a tényalapú tájékozódásba vetett társadalmi bizalmat.9 A Szuverenitásvédelmi Hivatal fellépése a kormánykritikus kutatókkal szemben tovább mélyíti ezt a bizalmi válságot.9

Ez a helyzet rávilágít arra, hogy a közvélemény-kutatások értelmezésekor nem elegendő csupán a számokat nézni. Ismerni kell a kutatócég hátterét, módszertanát, és kritikusan kell kezelni az eredményeket, különösen egy ennyire polarizált politikai környezetben.

A jövő most kezdődik: Mesterséges intelligencia a közvélemény-kutatásban

A közvélemény-kutatásban tapasztalható kihívásokra – mint a csökkenő válaszadási hajlandóság, a rejtőzködő szavazók és a politikai elfogultság – a mesterséges intelligencia (MI) kínálhat forradalmi megoldásokat.18 Az MI nem a humán kutatók helyettesítését jelenti, hanem egy olyan hatékony eszköz, amely megsokszorozza a lehetőségeket és növeli az elemzések pontosságát.19

Az MI forradalma az adatelemzésben

• Automatizált szövegelemzés (Sentiment Analysis): Az MI képes hatalmas mennyiségű szöveges adat – például online kommentek, fórumbejegyzések, nyílt végű kérdőíves válaszok – automatizált elemzésére. Ezzel a módszerrel nemcsak azt mérhetjük, hogy mit gondolnak az emberek, hanem azt is, hogy milyen érzelmi töltettel teszik azt.18
• Mélyebb mintázatok és prediktív elemzés: A gépi tanulási algoritmusok olyan rejtett összefüggéseket és mintázatokat képesek feltárni nagy adathalmazokban, amelyeket az emberi elemzők nem vennének észre. Az MI képes előrejelző modelleket építeni, amelyek a múltbeli adatok alapján becslést adnak a jövőbeli fogyasztói vagy választói magatartásra.20
• Torzítások azonosítása és korrekciója: Az MI segíthet a mintavételi hibák és a kérdőívekben rejlő torzítások azonosításában. Képes elemezni a nem válaszolók profilját, és javaslatokat tenni a minta korrekciójára, ezzel növelve az eredmények megbízhatóságát.19

A kutatás demokratizálása: MI eszközök a magyar KKV-k számára

Az MI nemcsak a nagy kutatócégek privilégiuma. Az olyan eszközök, mint a ChatGPT, lehetővé teszik a kis- és középvállalkozások számára is, hogy alacsony költségvetéssel végezzenek alapvető piackutatásokat. Egy KKV például használhatja az MI-t:

• Kérdőívek megtervezésére: Jól strukturált, torzításmentes kérdések generálására.
• Vevői visszajelzések elemzésére: Az online értékelések és kommentek automatikus összegzésére és a fő témák azonosítására.
• Konkurenciaelemzésre: A versenytársak kommunikációjának és piaci pozíciójának feltérképezésére.18

Ugyanakkor fontos tisztában lenni a globális trendekkel is. A nemzetközi felmérések szerint a közvélemény egyre óvatosabb az MI-vel szemben, aggódik az adatvédelem miatt, és szabályozást sürget.22 Ez egy érdekes helyzetet teremt: a kutatóknak olyan technológiával kell dolgozniuk, amellyel szemben a megkérdezetteknek is lehetnek fenntartásaik. A megoldás az átláthatóságban és az etikus alkalmazásban rejlik: az MI-t az elemzés és a pontosság növelésének eszközeként kell használni, nem pedig az emberi szakértelem és a kritikai gondolkodás helyettesítőjeként.

Hogyan válasszunk közvélemény-kutató partnert Magyarországon?

Egy üzleti döntés megalapozásához kulcsfontosságú a megfelelő kutatópartner kiválasztása. Az alábbi ellenőrzőlista segít a döntésben:

1. Módszertani átláthatóság: A cég részletesen bemutatja a mintavételi eljárását, a kérdőívet, az adatfelvétel módját és a súlyozási technikákat?
2. Referenciák és tapasztalat: Rendelkezik-e a cég tapasztalattal az Ön iparágában? Tudnak-e bemutatni releváns esettanulmányokat?
3. Függetlenség és objektivitás: A cég politikai vagy gazdasági érdekcsoportoktól független? A múltbeli munkáik az objektivitást tükrözik?
4. Adatvédelmi megfelelés: A cég betartja-e a GDPR és a piackutatás nemzetközi etikai kódexének szabályait?25
5. Szakértői csapat: Kik végzik az elemzést? Milyen képzettséggel és tapasztalattal rendelkeznek?

A magyar közvélemény-kutató piac szereplői

A magyar piacon számos kutatóintézet működik, eltérő háttérrel és fókusszal. A teljesség igénye nélkül, a leggyakrabban idézett szereplők 26:

• Nagy múltú, független intézetek:

• Medián: 1989-ben alapította Hann Endre, az egyik legismertebb és legelismertebb magyar kutatócég.26
• TÁRKI: 1985-ben alapított társadalomkutatási intézet, amely elsősorban akadémiai és társadalompolitikai kutatásokkal foglalkozik, de rendszeresen végez pártpreferencia-méréseket is.30
• Kormányhoz közeli intézetek:

• Nézőpont Intézet: 2006-ban alapították, vezetője Mráz Ágoston Sámuel. Gyakran publikál a kormány álláspontját alátámasztó kutatásokat.26
• Századvég: 1993-ban jött létre, szoros kapcsolatban áll a kormánypártokkal. Rendszeresen végez politikai és társadalmi témájú kutatásokat.26
• Magyar Társadalomkutató: 2023-ban alapított cég, amely a 2022-es választások legpontosabb előrejelzését adta.33
• További jelentős szereplők:
• Publicus Intézet, Republikon Intézet, IDEA Intézet, 21 Kutatóközpont, ZRI Závecz Research: Ezek az intézetek a 2010-es években vagy később jöttek létre, és gyakran készítenek méréseket ellenzéki pártok vagy független médiumok megbízásából.26

Gyakran Ismételt Kérdések (GY.I.K.) a közvélemény-kutatásról

Mennyibe kerül egy közvélemény-kutatás?

Az ár nagyban függ a kutatás komplexitásától, a minta méretétől, a célcsoport elérésének nehézségétől és az alkalmazott módszertantól. Egy egyszerűbb, online felmérés néhány százezer forinttól indulhat, míg egy országos, reprezentatív, személyes megkérdezésen alapuló kutatás több millió forintba is kerülhet.

Mi a különbség a közvélemény-kutatás és a piackutatás között?

A módszertanuk lényegében azonos. A különbség leginkább a témában rejlik: a közvélemény-kutatás gyakran társadalmi, politikai kérdésekkel foglalkozik, míg a piackutatás a fogyasztói magatartásra, termékekre és szolgáltatásokra fókuszál.3 A határok azonban egyre inkább elmosódnak.

Hogyan működik a közvélemény-kutatás a gyakorlatban?

A folyamat lépései a következők: 1. Célmeghatározás és kutatási terv készítése. 2. A célcsoport meghatározása és a mintavételi eljárás kidolgozása. 3. A kérdőív vagy interjúvázlat megtervezése és tesztelése. 4. Az adatfelvétel lebonyolítása (személyesen, telefonon vagy online). 5. Az adatok feldolgozása, tisztítása és statisztikai elemzése. 6. Az eredmények értelmezése, következtetések levonása és prezentálása egy kutatási jelentésben.3

Miért tévednek néha a közvélemény-kutatók?

A tévedéseknek több oka lehet: mintavételi hiba (a minta nem tükrözi tökéletesen a populációt), a válaszmegtagadásból fakadó torzítás (bizonyos csoportok kevésbé hajlandóak válaszolni), a “rejtőzködő szavazó” effektus (a válaszadók nem merik felvállalni a valós preferenciájukat), vagy a rosszul megfogalmazott kérdések. A kutatók folyamatosan fejlesztik módszereiket ezen hibák minimalizálására.6

Megbízhatók az online közvélemény-kutatások?

Az online kutatások gyorsak és költséghatékonyak, de a megbízhatóságuk a minta reprezentativitásától függ. Professzionális, ellenőrzött online panelek és megfelelő súlyozási eljárások alkalmazásával megbízható eredményeket lehet elérni. Ugyanakkor kihívást jelent az alacsonyabb iskolai végzettségű vagy idősebb, digitálisan kevésbé aktív rétegek elérése.7

A cikk szerzője Róth Miklós AI marketing & SEO szakértő, a aimarketingugynokseg.hu vezető adattudósa és piackutatási stratégája. Több mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkezik kvantitatív és kvalitatív kutatási módszerek alkalmazásában, különös tekintettel a gépi tanuláson alapuló prediktív modellezésre és a fogyasztói magatartás elemzésére. Munkája során a legkorszerűbb technológiákat ötvözi a klasszikus társadalomtudományi megközelítésekkel, hogy ügyfelei számára adatalapú, stratégiai döntéseket támogasson.

Idézett munkák:

Opinion poll, hozzáférés dátuma: szeptember 21, 2025, https://en.wikipedia.org/wiki/Opinion_poll

Közvélemény-kutatás – Közszolgálati Online Lexikon, hozzáférés dátuma: szeptember 21, 2025, https://lexikon.uni-nke.hu/szocikk/kozvelemeny-kutatas/

Közvélemény kutatás – Így lesz igazán sikeres! – Europion, hozzáférés dátuma: szeptember 21, 2025, https://europion.hu/kozvelemeny-kutatas-ereje/

Közvéleménykutatás – Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, hozzáférés dátuma: szeptember 21, 2025, https://www.nive.hu/Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Bemeneti_kompetenciak_meresi_ertekelesi_eszkozrendszerenek_kialakitasa/4_0950_014_101030.pdf

Hogyan alakítják a közvélemény-kutatások a választások …, hozzáférés dátuma: szeptember 21, 2025, https://vokscentrum.hu/hogyan-alakitjak-a-kozvelemeny-kutatasok-a-valasztasok-kimenetelet-elemzes-es-hatasok/

Ezért mennek félre mostanában a közvélemény-kutatások | Jelen, hozzáférés dátuma: szeptember 21, 2025, https://jelen.media/ezert-mennek-felre-mostanaban-a-kozvelemeny-kutatasok/

Online közvélemény-kutatás – Wikipédia, hozzáférés dátuma: szeptember 21, 2025, https://hu.wikipedia.org/wiki/Online_k%C3%B6zv%C3%A9lem%C3%A9ny-kutat%C3%A1s

Minimálisan csökkent a Fidesz hátránya a Tiszához képest a Republikon felmérése szerint, hozzáférés dátuma: szeptember 21, 2025, https://telex.hu/belfold/2025/09/01/republikon-partpreferencia-kozvelemeny-kutatas-augusztus

közvélemény-kutatás | hvg.hu, hozzáférés dátuma: szeptember 21, 2025, https://hvg.hu/cimke/k%C3%B6zv%C3%A9lem%C3%A9ny-kutat%C3%A1s

közvélemény-kutatás | 24.hu, hozzáférés dátuma: szeptember 21, 2025, https://24.hu/tag/kozvelemeny-kutatas/

Közvélemény-kutatás – Telex, hozzáférés dátuma: szeptember 21, 2025, https://telex.hu/cimke/kozvelemeny-kutatas

Medián: 13 százalékpont a Tisza előnye a biztos választóknál, a Fidesz tudott javítani nyár eleje óta – Telex, hozzáférés dátuma: szeptember 21, 2025, https://telex.hu/belfold/2025/09/10/median-kozvelemeny-kutatas-partpreferencia-fidesz-tisza-part

Az új adatok alapján továbbra is vezet a Fidesz – Szeged Ma, hozzáférés dátuma: szeptember 21, 2025, https://szegedma.hu/hirzona/2025/07/az-uj-adatok-alapjan-tovabbra-is-vezet-a-fidesz

Így áll a pártok támogatottsága – Portfolio.hu, hozzáférés dátuma: szeptember 21, 2025, https://www.portfolio.hu/gazdasag/20250801/igy-all-a-partok-tamogatottsaga-777705

A Századvég kikutatta, hogy továbbra is magabiztos a Fidesz előnye a Tiszával szemben, hozzáférés dátuma: szeptember 21, 2025, https://telex.hu/belfold/2024/10/28/fidesz-tisza-part-kozvelemeny-kutatas-szazadveg-orban-viktor-magyar-peter

A közvélemény-kutatások hatása a politikai közvéleményre és a választói viselkedésre (elméleti megközelítések)1 – FÓK U SZ, hozzáférés dátuma: szeptember 21, 2025, https://szociologia.hu/dynamic/szociologia_szemle_2013_2_kende_gabor.PDF

A Medián nagy hibái: így tévedtek rendszeresen a baloldal javára – Tenyellenor, hozzáférés dátuma: szeptember 21, 2025, https://tenyellenor.hu/igy-torzitanak-az-ellenzeki-kozvelemeny-kutatok

Saját tervezésű piackutatás? – Hello Biznisz, hozzáférés dátuma: szeptember 21, 2025, https://hellobiznisz.telekom.hu/sajat-tervezesu-piackutatas-a-mesterseges-intelligencia-megsokszorozza-a-kisvallalkozasok-hatekonysagat

A piackutatásban is fontos szerepet kap a mesterséges intelligencia …, hozzáférés dátuma: szeptember 21, 2025, https://makronom.eu/2023/11/19/a-piackutatasban-is-fontos-szerepet-kap-a-mesterseges-intelligencia/

A mesterséges intelligencia (AI) használata a piackutatásban és marketingkutatásban, hozzáférés dátuma: szeptember 21, 2025, https://piackutatas.blog.hu/2024/03/06/a_mesterseges_intelligencia_ai_hasznalata_a_piackutatasban_es_marketingkutatasban

Mesterséges intelligenciát a piackutatás során is használhatod – Pegimarketing, hozzáférés dátuma: szeptember 21, 2025, https://pegimarketing.eu/mesterseges-intelligencia-piackutatas/?utm_source=rss&utm_medium=rss&utm_campaign=mesterseges-intelligencia-piackutatas

How Americans View AI and Its Impact on Human Abilities, Society …, hozzáférés dátuma: szeptember 21, 2025, https://www.pewresearch.org/science/2025/09/17/how-americans-view-ai-and-its-impact-on-people-and-society/

Public Opinion | The 2025 AI Index Report | Stanford HAI, hozzáférés dátuma: szeptember 21, 2025, https://hai.stanford.edu/ai-index/2025-ai-index-report/public-opinion

Americans Prioritize AI Safety and Data Security – Gallup News, hozzáférés dátuma: szeptember 21, 2025, https://news.gallup.com/poll/694685/americans-prioritize-safety-data-security.aspx

Medián – Median, hozzáférés dátuma: szeptember 21, 2025, https://median.hu/

Kutatóintézetek – pártpreferencia.hu – partpreferencia.hu, hozzáférés dátuma: szeptember 21, 2025, https://partpreferencia.hu/fooldal/kutatointezetek/

Kategória:Magyar közvélemény-kutatók – Wikipédia, hozzáférés dátuma: szeptember 21, 2025, https://hu.wikipedia.org/wiki/Kateg%C3%B3ria:Magyar_k%C3%B6zv%C3%A9lem%C3%A9ny-kutat%C3%B3k

közvélemény-kutató intézetek | hvg.hu, hozzáférés dátuma: szeptember 21, 2025, https://hvg.hu/cimke/k%C3%B6zv%C3%A9lem%C3%A9ny-kutat%C3%B3%20int%C3%A9zetek

Cégtörténet – Median – Medián, hozzáférés dátuma: szeptember 21, 2025, https://median.hu/cegtortenet/

TÁRKI Társadalomkutatási Intézet – Wikipédia, hozzáférés dátuma: szeptember 21, 2025, https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%81RKI_T%C3%A1rsadalomkutat%C3%A1si_Int%C3%A9zet

Nézőpont Intézet – Főoldal, hozzáférés dátuma: szeptember 21, 2025, https://nezopont.hu/hu/

közvélemény-kutatás – Századvég, hozzáférés dátuma: szeptember 21, 2025, https://szazadveg.hu/cikkek-cimke/kozvelemeny-kutatas/

Magyar Társadalomkutató Kft., hozzáférés dátuma: szeptember 21, 2025, https://tarsadalomkutato.hu/

Van-e még értelmük a közvélemény-kutatásoknak egy politikai választás előtt? – Qubit, hozzáférés dátuma: szeptember 21, 2025, https://qubit.hu/2024/05/29/van-e-meg-ertelmuk-a-kozvelemeny-kutatasoknak-egy-politikai-valasztas-elott